Mivel a veseglomerulusok gyulladásos elváltozásainak kezelése leginkább korai stádiumban akadályozhatja meg a vesefunkció romlását, a prognózis döntő mértékben a korai diagnózis függvénye. A vizelet laboratóriumi el­téréseinek elemzésekor feltétlenül gondolnunk kell a glomerulonephritis lehetőségére is!

A nagy áttörést a membranosus nephropathia patogenezisének megis­merésében a 2009-ben felfedezett foszfolipáz A2 receptor (PLA2R) mint antigén jelentette. Míg hosszú ideig csupán ezt az antigént ismertük, addig is sejteni lehetett, hogy más antigének is szerepet játszhatnak a betegség ki­alakulásában. 2014-ben a thrombospondin type-1 domain-containing 7A-t (THSD7A), míg 2019-ben a neural epidermal growth factor-like 1 proteint (NELL-1) és az exostosin 1,2-t (EXT1, EXT2) azonosították új antigénként.

A népbetegségnek számító anémia kivizsgálása és ellátása a mai napig nem egységes. Az anémiás beteg ellátásának első lépése a megfelelő elkü­lönítő diagnózis felállítása. A mai napig ehhez a legtöbb helyen az „átlagos részecsketérfogatot” (MCV) veszik figyelembe, de a vörösvérsejtek átlagos hemoglobintartalmán (MCH) alapuló differenciálási algoritmus pontosabb­nak és hatékonyabbnak bizonyul.

A National Institutes of Health most közzétett vizsgálatában a hirtelen csecsemőhalál (SIDS) következtében elhunyt csecsemők vérében szokatlanul magas szerotoninszintet találtak. 

Legújabb alapkutatási eredmények szerint a vér-agy gát őrszem sejtjei a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem immun- hanem  endothelialis eredetűek.

Az IgA-nefropátia változatos klinikai képpel társuló primer glomeruláris betegség. Az esetek egy részében visszatérő hematúriával járó, jó prognó­zisú állapot, az esetek másik részében viszont végstádiumú vesebetegséget okoz. A közlemény a kórkép patogenezisét, diagnosztikáját és kezelési lehetőségeit ismerteti.

A hippokampusz rendellenességét fedezték fel a bölcsőhalálban meghalt csecsemőkben. A kutatók szerint ez segíthet megérteni, miért alakul ki ez az állapot, s végül csökkenteni lehet majd a kockázatát.

A terhesség kapcsán fellépő hormonális és élettani változások számos bőrelváltozásra hajlamosíthatnak, többek között fokozott pigmentáltságra és erezettségre. Ezek mindegyike normálisnak tekinthető a terhesség idején, a várandósokban mégis szorongást kelthetnek. A gyermekvárás időszakában előforduló speciális bőrgyógyászati állapotok a terhességi dermatosisok, melyek változatos klinikai képpel jelentkezhetnek.

Tüdőérintettség a Sjögren-szindróma extraglanduláris tüneteként változatos formákban jelentkezhet, leggyakrabban nem specifikus intersticiális pneumonia vagy limfocitás intersticiális pneumonia formájában. Prevalenciájáról az irodalomban igen eltérő adatok találhatók. Ezzel az esettel, amelyben szokatlan módon az autoimmun betegség minden manifesztációja egyetlen szervre – a tüdőre – korlátozódott, az immunszuppresszív kezelés árnyoldalaira szeretnénk felhívni a figyelmet.